Ha kutyánk jelenlétét már akkor megérezzük, még mielőtt elvakkantotta volna magát vagy egyáltalán bejött volna a szobába, biztosak lehetünk benne: eljött a fürdetés ideje. Sok gazdi ugyanannyira várja ezt a nagy eseményt, mint kedvence: azaz semennyire. Pedig nincs más választás: az elkerülhetetlent nem érdemes sokáig halogatni.

Következzen néhány tipp, hogyan tehetjük a fürdetés szertartását élvezetesebbé vagy legalább elviselhetőbbé mind a magunk, mind az állat számára. Némi türelemmel és gyakorlattal a víz legnagyobb része a kutyának, nem pedig a pancsolást irányítani próbáló gazdinak jut majd.

Fürdetni vagy nem fürdetni?

Első lépésként konzultáljunk az állatorvosunkkal, hogy milyen tanácsokkal tud szolgálni konkrétan a mi kutyánk fürdetését illetően. A különböző fajtájú és tartású kutyák ugyanis mind eltérő gyakorisággal igénylik a fürdetést, és a kutyasamponok közül sem mind felel meg bizonyos fajtáknak. Ha a kutya sok időt tölt a szabadban, kimondhatjuk, hogy a gyakori fürdetés elengedhetetlen. Egyes fajtákat, mint például az uszkárokat, általában gyakrabban kell füröszteni, mint a német juhászt. A sima szőrű kutyáknak rendszerint ritkábban van szükségük a fürdetésre. Természetesen a tartási körülmények ebben az esetben is meghatározó szerepet játszanak.

A túl gyakori (például hetenkénti) fürdetéssel kimoshatunk a kutya bundájából sok alapvető fontosságú anyagot, ami a bőre kiszáradásához vezethet. Hacsak a kutya nem kifejezetten piszkos, rendszeres fésüléssel, keféléssel csökkenthetjük a szükséges fürdők számát. Így is elérhetjük, hogy kutyánk tisztának érezze magát és a szemlélőben is ápolt, gondozott állat benyomását keltse.

Előkészületek

Még mielőtt sarokba szorítjuk és a fürdőbe tereljük a kutyát, készítsünk elő mindent, ami a fürdetéséhez szükséges. Készítsük elő a fürdetés helyszínét (előre ne hívjuk fel a kutya figyelmét a várható megpróbáltatásra, mert ezzel csak az idegességét fokoznánk). Lássuk, mire lehet szükség:

• Az állatorvos által ajánlott kutyasampon (az ember számára gyártott termékek allergiás reakciót válthatnak ki)
• Növényi eredetű fürdőolaj
• Fürdetőrongy vagy -szivacs
• Törölközők (minél nagyobb a kutya, annál több törölközőre lesz szükség)
• Egy meleg, huzatmentes zug a lakásban
• Póráz, ha a kutyát kádban fürdetjük (Ha a szabadban végezzük a fürdetést, természetesen akkor is célszerű a kutyát egy fix ponthoz kikötni.)
• Kefe és fésű a kutya bundájának rendbe tételéhez
• Puha kefe az ujjak közötti területek és a karmok tisztítására
• Csúszásgátló gumialátét a kádba

Hideg időben soha ne fürösszük a kutyát a szabadban. Ez különösen érvényes a kölyökkutyákra, amelyek még nem tudják ugyanúgy szabályozni testhőmérsékletüket, mint a felnőtt állatok. A kölykök legalább négy hetesek legyenek, mikor az első fürdőjükre sor kerül.

A fürdetés előtt fésüljük meg a kutyát és bontsunk ki minden csomót, gubancot a szőréből. Másként a víz hatására a gubancok filces csomókká állhatnak össze, melyeket már csak ollóval tudunk eltávolítani. Ha a kutya szőre festéktől, kátránytól vagy más ragadós anyagtól összeállt, vágjuk ki ezeket a részeket (vagy tegyünk rá 24 órára növényi olajat, akár étolajat). (Ha a csomókkal sehogy se boldogulunk, jobb, ha kutyakozmetikushoz fordulunk.)

Vannak gazdik, akik a kutya fülét a víz ellen vattával dugaszolják be. Ha vattát használunk, mindenképpen a kutya fülének megfelelő nagyságú darabokat használjunk. Ha túl kicsik, fennáll a veszély, hogy a becsúsznak az állat hallójáratába.

Kádban történő fürdetés esetén a kutya térdmagasságáig engedjünk vizet a kádba. A víz hőmérséklete körülbelül egyezzen meg az állat testhőmérsékletével, azaz megközelítően 39 °C legyen.

A fürdetés

Tegyük a kutyát a kádba. Merítőedénnyel meregessünk rá vizet. Ha vízspriccelőt is használunk, vigyázzunk, hogy ne ijesszük meg vele a kutyát. Amikor már elég vizes a kutya, samponozzuk be a hátát, majd körülbelül tíz perces munkával egyenletesen oszlassuk el a sampont mindenütt a bundáján. Fontos, hogy az állat pofájára és szájába ne kerüljön samponos víz. A pofa megtisztításához és leöblítéséhez használjuk a fürdetőrongyot vagy -szivacsot, a puha kefével pedig tisztítsuk meg a mancsokat, az ujjak közét és a karmokat.

A sampon leöblítése előtt húzzuk ki a dugót a kádból. Fontos, hogy az öblítés alapos legyen, ne sajnáljuk az időt arra, hogy a sampont maradéktalanul kimossuk a kutya bundájából (a bundában maradt sampon allergiás reakciót válthat ki).

Ha szükséges, az öblítés befejeztével újra húzzuk ki a dugót, hogy kedvencünk ne vízben álljon, amíg lecsöpög a bundája. Legjobban tesszük, ha ilyenkor egy jó nagyot hátralépünk, a kutya ugyanis már a fürdetés kezdete óta csak arra vár, hogy a felesleges vizet kirázhassa a bundájából.

Finoman nyomkodjuk ki a bundájából a vizet (ne felejtsük el kivenni a füléből a vattát), majd törülközővel folytassuk a szárítgatást. Ha hajszárítót is használunk, ügyeljünk arra, hogy ne a maximális fokozatra állítsuk és ne forró levegőt fújjunk a kutyára. A fertőzések elkerülése érdekében a fülét vattadarabokkal törölgessük szárazra.

Fontos, hogy a kutyát mindaddig huzatmentes helyen tartsuk, amíg a bundája teljesen meg nem szárad.