Akváriumi dekoráció: Vízben
Ani-csajszi 2007.04.02. 15:15
Egy akváriumban minden dekoráció, ami nem hal, víz, vagy üveg. Kétrészes sorozatunkban az akváriumon belüli és az azon kívüli dekoráló elemeket mutatjuk be. Jöjjenek most a víz alatti díszek!
Ami megadja az akvárium alaphangulatát
Az akvárium aljzata fontos, az összképet javító (illetve - rossz esetben - rontó) elem. Néhányan most valószínűleg furcsán néznek: az aljzat miért dekoráció? Bizonyos szempontból azonban lehet annak tekinteni, hiszen a nevelőakváriumokban és egyes halaknál gyakran nem tesznek be talajt.
Az akváriumba való talaj színét, szemcseméretét, szemcséinek formáját is a tartott halak vagy az utánozni kívánt terület határozza meg. Az egyik leggyakrabban használt aljzat a "sóder" (főleg a nagy szemcseméretű). Színe változatos, előnye pedig az, hogy a nagyobb szemcseméret miatt a növények gyökerei jól tudnak fejlődni benne, viszonylag könnyen tisztítható és nehezebben "rohad be", mint a kvarchomok. Hátránya azonban, hogy azok az élőlények, amelyek szeretnek a talajban turkálni, vagy elbújni, azok a nagyobb szemcseméretű sóderben nem tudják ezt megtenni (ilyen például a párduccsík, a maláji tornyoscsiga és a corydoras fajok). Ez utóbbi halaknak a kvarchomok a megfelelő aljzat.
A kvarchomok általában szürkés színű, de létezik fekete (égetett) és fehér is. Előnye apró szemcsemérete, a turkálós halak nagyon szeretik. Hátránya, hogy nagyobb odafigyelést igényel a sódernél (az ott felsorolt előnyök itt hátrányok). A kvarchomoknak lehet mésztartalma, ezt savteszttel ajánlatos ellenőrizni, mielőtt az akváriumba helyezzük. Fontos az alapos átmosás is.
Elterjedt aljzat továbbá a bazaltzúzalék is. Színe fekete, változó szemcseméretben árusítják. Vásárlásánál figyeljünk, mivel a leggyakrabban kapható bazaltzúzalék általában éles szélű, így ezt fenéktúró halaknál ne használjuk, mert felsértheti szájukat és testüket.
"Speciális" aljzat a rózsaszín, a hupilila, a kék, és a narancssárga színű kavicsok (helyenként esetleg üveggolyókkal is fűszerezve). Szemcseméretük változó, előnyük nincs. Hátrányuk viszont, hogy erősen giccses, természetellenes hatásúak.
A növény több mint dekoráció
A növény jóval több, mint dekoráció, mivel részt vesz az akvárium biológiai körforgásában is, mégis főként dekorációs értéke miatt alkalmazzuk. Vásárlásnál ügyeljünk arra, hogy olyan növényt válasszunk, amelynek (igényei szerint) megadhatjuk az általa megkívánt környezetet. A csoportosan ültetendő növények akkor mutatnak igazán szépen, ha legalább 5-6 szál van belőlük.
Ne ültessünk különböző fajba tartozó növényeket felváltva, hiszen sokkal szebb, ha olyan területeket alakítunk ki, ahol csak bizonyos növények vannak. A berendezésnél figyelni kell arra, hogy előre az alacsonyabb, hátulra pedig a magasabb növésű növények kerüljenek. Fontos, hogy minden növény az igényeinek megfelelő helyre kerüljön. A növényeket mindig az adott akváriumhoz és akváriumtípushoz kell kiválasztani.
Belső háttér
Az akvárium belsejébe helyezhető, építhető háttér. Kiválasztásánál fontos szempont, hogy mérgező anyagokat egyáltalán ne, egyéb vízparamétereket változtató anyagokat pedig csak mérsékelt mennyiségben (bizonyos esetekben nagyon mérsékelten vagy egyáltalán ne) bocsásson ki magából. Ilyen hátterek vásárolhatók is, de az akvárium méretéhez tökéletesen igazodót, és igényeinknek megfelelőt általában csak építeni (építtetni) lehet.
Az igazi kihívás (az első pár darab elkészítéséig) az, ha saját magunk kezdünk bele egy ilyen háttér megépítésébe. És így legalább biztosak lehetünk abban, hogy ha nem olyan lesz, mint amilyet szerettünk volna, akkor sem fogunk úgy mérgelődni, mintha más rontotta volna el :). A háttereket célszerű úgy kialakítani, hogy az akvárium technikai berendezéseit is el tudjuk rejteni bennük. Esetleg búvóhelyeket vagy növények beültetésére kis padokat is kialakíthatunk benne (ez persze akváriumfüggő).
Belső háttér készítésére rengeteg módszer és lehetőség van (ezeket nem is részletezném), a kapcsolódó linkek között megadok néhány oldalt, ahol rengeteg hasznos építési tapasztalatot, keverési arányt és tanácsot találhat az, aki bele szeretne vágni. A legnépszerűbb a műgyantás és a cement-perlites háttér. De az akvaristák leleményessége határtalan, sokféle anyagból és módszerrel készítettek már háttereket.
A faberakás az akváriumban is divat
Belső fadekorációként leggyakrabban vasfát, szőlőtőkét, fűzt, különböző uszadékfákat, mangróvét és platánkérget szoktak használni. A lényeg csupán annyi, hogy keményfa legyen, a puha fafélék ugyanis könnyen elrothadnak. Mindegyiknél fontos azonban megemlíteni, hogy a vizet kisebb-nagyobb mértékben színezik (barnítják, sárgítják). Ezzel nem árt számolnunk, mielőtt beletesszük az akváriumba.
A vasfa elsüllyed a vízben
A felsoroltak közül legegyszerűbben (bár néhol elég borsos áron) a vasfát szerezhetjük be. Ha nem szeretnénk, hogy nagyon bebarnítsa a vizet, akkor használat előtt áztassuk be, és esetleg néhányszor főzzük ki (melegebb vízben ugyanis gyorsabban távoznak a színezőanyagok). Teljes színtartásra azonban ne számítsunk, valamilyen mértékben mindig színezni fogja a vizet.
Dekorációként való alkalmazása egyszerű, mivel a vasfa vízbe téve egyből lemerül. De ha mégsem, akkor ugyanúgy kell tenni vele, mint a többivel: kövekkel le kell nyomni, vagy hozzákötni valamihez, amit beteszünk a talaj alá.
A szőlőtőkét fertőtleníteni kell
A szőlőtőke száraz és vegyszermentes (házi begyűjtésű) legyen. A saját begyűjtésű fákról először el kell távolítanunk a korhadó részeket, legbiztosabb, ha a kérgét is lehántjuk. Ezután jöhet a forró vizes lemosás, majd az áztatás. Áztatni én körülbelül 2 hétig szoktam Neomagnolos (patikákban tabletta formában is kapható fertőtlenítő) vízben, amit naponta-kétnaponta cserélek. Ezután még esetleg egyhetes áztatás következhet sima csapvízben, de ha már csak igényeinknek megfelelően színezi a vizet, akkor egy forró vizes alapos lemosás után is betehetjük az akváriumba.
Ha nem vagyunk róla meggyőződve, hogy a fa mérgezőanyag-mentes, akkor először mindenképpen teszteljük le, rakjunk be mellé csigákat, mivel azok elég érzékenyen reagálnak a toxikus anyagokra. Miután a tőkét beraktuk az akváriumba (vagy akár már áztatási idő alatt is), fehér lepedékréteg jelenhet meg a fán, ettől nem kell megijedni, a csigák és pl. az ancistrusok, sőt egyéb algázók is szívesen fogyasztják. Megfelelő előkészítés után a fa nagyon szép díszítőelem lehet.
Milyen követ használhatunk?
Afrikai sügéres akváriumokban - az eredeti élőhely és a halaknak növényekkel való kapcsolata miatt - általában a kő az egyetlen díszítőelem. Elég nagy búvóhelyeket lehet létrehozni a kövek egymásra pakolásával és - ha szükséges - ragasztásával. Bár valószínűleg mindenki számára egyértelmű, de azért megjegyezném, hogy ragasztásukhoz csak vízben nem oldódó ragasztót szabad használni. A köveket természetből is begyűjthetjük, van néhány dolog, amire azonban figyelnünk kell.
A mésztartalmú kövek erősen keményíthetik a vizet, amely - ha lágy vizet kedvelő halakat tartunk - komoly problémákat okozhat. A mésztartalmat egyszerűen ellenőrizhetjük: cseppentsünk valamilyen savat a kőre, amely mésztartalom esetén enyhén habzani kezd. A másik dolog, amire oda kell figyelnünk, az a fémekkel és az egyéb mérgező anyagokkal való szennyezettség. Ha bármelyik gyanús, akkor inkább ne tegyük be az akváriumba. A kövek előkészítését általában nem szoktam túlzásba vinni, ha nem látszik külső szennyeződés, akkor forró vízzel és egy erős kefével tisztítom, aztán mehet az akváriumba. Néhányan szokták főzni is, de én nem tartom szükségesnek.
Egyéb belső dekorációk
Lyukas ágat formázó kerámiabujkáló - ezt még viszonylag természetes és esztétikus dekorációs elemnek tartom. Középkori vár és párja, a várrom, kincsesláda, tátogó krokodil, búvár, elsüllyedt tengeralattjáró, koponya, csillogó műanyag hal... véleményemet ezekről - azt hiszem - sejteni lehet.
|