A kutyák némelyike egyszerűen csak élvezi, hogy önfeledten kereshet-kutathat, közben pedig rettentően sáros lehet. Néhányuknak pedig a vérében van a vadászat, melybe az ásás is beletartozik. Mi pedig csak állunk és nézzük, miként változik át a kertünk lyukakkal és gödrökkel teli,  háborúsúlytotta övezethez hasonlító tereppé. De a folyamat megállítható, mindössze az okát kell megkeresnünk kutyánk ásási szenvedélyének, majd aszerint cselekednünk. Lássuk, mi a gyógyír!

Miért szeretnek a kutyák ásni?

Nos, az ásási szenvedély sok mindenre visszavezethető. Nézzük, a legáltalánosabbakat! A nyári hőségben szinte minden kutya kapar magának egy nagyobbacska gödröt, melyben kellemesen hűsölhet. Ennek oka, hogy a kutyák - az emberektől eltérően - nem tudják elég hatásosan hűteni testüket, nem izzadnak, csupán lihegnek. Ugye, milyen találékonyak?

Vannak ebek, amelyeket ez eltemetett kaja "illata" vagy a föld alatt élő préda hoz lázba. Ilyenek például a kotorékebek, például a terrierek és a tacskók, melyeket évtizedek óta a föld alatti járatokban és üregekben élő ragadozók (borz, róka) - vadászatára használtak. Ezek az ebek a kotorékban keresik fel áldozatukat, ahol azt megfojtják vagy a felszínre "ugratják".

Szórakozásképpen, unaloműzés gyanánt és frusztráció orvoslására is kiváló az ásás. Arról már nem is beszélve, hogy egy aprócska lyuk ásásával - főleg, ha az a kerítés alatt van - kitárul a világ.

A gödörásásnak azonban komolyabb okai is lehetnek. Előfordulhat, hogy a kutyák így próbálnak elmenekülni a félelmük elől, melyet okozhat nagyobb vihar, de kegyetlen gazdi is. Figyeljük meg kutyusunkat: ha nagyobb viharok idején búvóhelyet keres, akkor segítségre van szüksége.

Hogyan szoktassuk le az ásásról?

Ha kutyánk csak a nyári hőség elől keres menedéket egy hűvösebb gödörben, akkor könnyen megoldhatjuk a problémáját. Keressünk neki árnyékos helyet! Árnyékadónak használhatjuk a gyerekek felfújható medencéjét, vagy egy sűrű növésű sövény tövét, de még a kerti asztal alá is bebújtathatjuk. A tikkasztó melegben nem csak az árnyékos menedék a fontos, hanem a friss víz is, melyhez az állat állandóan hozzáférhet.

Ha kutyánk rögeszmésen keresi a kiutat kertünkből, a legjobb amit tehetünk, hogy kiderítjük ennek  okát. Súlyos esetben kikérhetjük állatorvosunk véleményét is.

Ha csak unatkozik vagy netán hajtja a vére, és azért próbál átszökni a szomszéd kutyájához, akkor az ivartalanítás lehet a megoldás. Ez kutyánknak és nekünk is nyugodtabbá teszi majd a nehéz- és mindennapokat.

Ha ebünk rendszeresen rájár a szomszéd szemetére , akkor vehetünk "kutyabiztos" szemeteskukát, amit nem könnyű felborítani, mert rögzíthető és zárható. Ha a kedves szomszéd naponta kedveskedik  valamilyen finomsággal és ezért szökne a kutyus, akkor kérjük meg, hogy ne tegye. Ha ezek a tanácsok nem segítenének, fontolóra kell vennünk kerítésünk talaj alatti meghosszabbítását, amely megállásra készteti a menekülőművészt.

Ha csak önmaga szórakoztatására áskálódik, akkor keressünk neki más, sok aktivitást igénylő játékot. A legjobb, ha mi játszunk vele, de ha erre nincs elég időnk, akkor kérjük meg a többi családtagot, vagy szerezzünk be sok labdát és egyéb, a kutyák számára érdekes, téphető, rágható meglepiket. A lényeg, hogy foglaljuk le, mind testileg mind szellemileg, hogy ne legyen ideje a gödörásáson gondolkodni.

Rendszeresen ellenőrizzük, ha kiengedjük a kertbe. Ha tetten érjük, feddjük meg és hangosan kiabáljunk rá: nem szabad, rossz kutyus! De ezek után ne hagyjuk magára, hanem szórakoztassuk, vegyük rá a labdázásra. Kis idő elteltével pedig már nem ásni, hanem majd labdázni jár a kertbe.

Ha ebünk csak egy helyen szeret kaparni, akkor azt időlegesen fedjük be egy műanyag- vagy falappal, de a talaj minőségének, állagának megváltoztatása (kövesítés, vizesítés, beültetés) is sikerre vezethet.

Ha van a kertünknek egy olyan része melyet feláldozunk kutyánk örömére, akkor azért könnyebb dolgunk van, mert kutyusunkat nem LEszoktatnunk kell az ásásról, hanem csupán ÁTszoktatni egy másik helyre!