Habár a herpetológia már rengeteg információval rendelkezik a hüllők és kétéltűek életéről, még mindig van mit tanulnunk. Különösen, az öregkori viselkedésük és annak természete ismeretlen még számunkra.

Ennek talán az lehet az oka, hogy - a legtöbb emlőssel ellentétben - nem mutatják az öregedés jeleit.

Nincsenek őszülő pikkelyeik és a reakcióidejük sem lassul le, vagy ha van is változás, az szinte észrevehetetlen. Így természetes haláluk nagyon közelinek és hirtelennek tűnhet.

Minden a fajtól függ

Az, hogy mikortól tekintünk egy hüllőt vagy kétéltűt öregnek, az a faj habitusától függ. Néhány apró gyík, mint például a nyakörvösgyík-félékhez tartozó, fürge vagy zöld gyík, egyedülállónak számít a hüllők között, ugyanis egy röpke év (esetleg másfél év) alatt kikel, szaporodik és meg is hal. Ebből "tudatos élete" nagyjából 9 hónapot tesz ki.

Az élethosszúság másik extrém példája a hüllők két rekordtartója: a viszonylag nagytestű, "lassan érő" leguán és varánusz, melyek akár 15-30 évig is élhetnek. Ezeket 10-15 éves korukig nem is tekintjük igazán öregnek.

Várható élettartamok széles skálája

A népszerű szakállas agáma a rangsor közepén helyezkedik el, mivel szaporodni csak 5 éves koráig képes, és csak ritkán éri meg 9. életévét. Az abszolút rekordtartóknak egyértelműen - ha megfelelő gondozásban részesítjük őket - a teknősök számítanak 45-100 várható életévükkel.

A krokodil szintén sokáig él. A kajmán gyakran a 15 éves kort is megéri, az amerikai aligátorok között pedig nem ritka a 70 éves sem. A boa, a piton és a közkedvelt sikló is eléri a 15 éves kort, és néha beszámolnak 30-40 éves egyedről is.

A kétéltűeknél sem kivételes a hosszú élet. Habár a levelibékák és a tüdőtlen szalamadrafélék ritkán érik meg a 10 éves kort. A tarajos gőték, a varangyos békák, a szarvasbékák és a nagyobb levelibékák viszont a 20 évig is élhetnek.