Mint a mosómedve
A Maine Coon egyike a legősibb észak amerikai fajtáknak. Nevét Maine államról és a mosómedvéről kapta (raccoon= mosómedve), melyet barna cirmos mintázata és dús, hosszú farka ihletett. A fajta felépítésében legközelebb a norvég erdei macskához áll, aki hasonló éghajlati körülmények közt élt, mint a Maine Coon.

Viking eredet?
Több legenda is létezik arról, hogy talán a fajta alapítója egy ilyen cica volt, aki a vikingekkel hajózta át az óceánt. Mivel a természetben a zord időjáráshoz szoktak, a bundájuk is ennek megfelelően alakult, vagyis vastag, többrétegű és vízhatlan. Jellegzetességük a füleiken megtalálható hiúz-szerű pamacsok, melyek az elfagyás ellen védtek, csakúgy, mint az ujjaik közt növő szőrök.

Jelleme
Testük méretei is a vadmacskákat idézik: a kandúrok elérhetik a 15 kilót is, Európában a 6-9 kilós példányok a jellemzőek. Mivel eredeti élőhelyükön gyors folyású patakokból ittak, a víztől nem irtóznak, sőt, kifejezetten szeretnek pancsolni.

A Maine Coonok rendkívül kedvelik az emberek társaságát. Naponta igénylik a foglalkozást, közös játékokat. Angolul igen találóan "gentle giant"-nak nevezik őket kedves, ragaszkodó természetük, érzékeny lelkük miatt. Az óriás külső egy igazi, minden csínytevésre kapható játszótársat, és őszinte, hűséges, mély érzelmű barátot takar.