Az eredetileg Sziámból származó shamo-változatok már régóta Japán dísztyúk-állományát gazdagítják - ahol a shamo név egyszerűen harcost jelent. Az évek során a harci stílus változása és a tenyésztők egyedi ízlése miatt különböző variációk jöttek létre tochinge-ken, chiba-shamo, koshamo, óriásshamo, tuzo, yagito, saipan, kimpa, stb. elnevezésekkel.

Fej és forma

Első pillantásra össze lehet téveszteni a shamókat a malájokkal . Bár rokonok, nem a shamók származnak a malájoktól, hanem fordítva. A shamo testtartása még meredekebb, a malájok háromívű vonala hiányzik, de mindkét fajta testmagassága hasonló. A shamo hátvonala csak kissé domborodik felfelé, a nyak vonala hátrafelé ívelt. A farokvonal malájszerűen lefelé megy, de kevésbé hajlott. Az állása egyértelműen mélyebb, mint a malájé.

A formai jegyek közül a törzsrész nagyon fontos. A test elől legyen nagyon széles, a vállizület szögletesen előredomborodó és magasan tűzött. A mell csak kissé domború, a test elülső vonala a malájhoz hasonlóan függőleges. A gyér tollazat miatt a mellcsont és a szárnycsontok felett a csupasz bőr látható. A tojó testét valamivel laposabban tartja, és rendszerint több mint egy kilogrammal kevesebb a kakasnál. A kakas súlya 4 kg, a tojóé 3 kg. A kakas gyűrűnagysága 24, a tojóé 22. A tojáshéj barnás színű. 

A koponya még rövidebb és boltívesebb, mint a malájé, a fej mögött a nyak megvastagodottnak látszik. A fej ragadozómadár-szerű benyomását itt is az erős szemöldökdudorok és a gyöngyszínűtől a narancssárgáig változó szivárványhártyájú, mélyen ülő szemek keltik. Az arcon látható a jellegzetes pofaizomzat, a torkon egészen kis lebenyek helyezkednek el és bőr csupasz, piros és lebernyegszerű. A kifejezett csőrrés a két szarurész erőteljes görbülete révén jön létre. A borsótaraj legyen lehetőleg kicsi, vagy lehet átmeneti forma is a dudortaraj és a borsótaraj között. A füllebenyek legyenek jelentéktelenül kicsik és pirosak.

Színváltozatok

Bár a shamót nem színre tenyésztették ki, az állományok növekedésével igazodtak a tenyésztők a maláj színváltozataihoz. A kiállításokon láthatunk tiszta fekete állatokat, de többnyire meghatározatlan "vadszínűt" és búzaszínűt. Megengedett még a fácánbarna, a vörösesfekete, a kék, a kékarany, a kékezüst, a nyírfaszínű, a vadszínű, az aranynyakú, a vörösnyergű, a tarka, a fekete-fehér foltos és a feketeezüst.

Sajátosságok

Japánban a shamo 1941 óta államilag védett kultúrkincs. Németországban ennek a küzdőszellemű és szokatlan vitalitású harcosnak egyre több híve van. Bár valódi sporttyúk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül hasznosságát, kiváló húsminőségét és megfelelő tojáshozamát.