Mindenkinek szüksége van alvásra. Esténként mi is felöltjük pizsamánkat és befekszünk pihe-puha ágyacskánkba, behunyjuk szemünket és elkalandozunk az álmok világába.
Szívünk lelassul, izmaink elernyednek, légzésünk is nyugodtabbá, egyenletesebbé válik.

Óránkét egyszer vagy kétszer átfordulunk a másik oldalunkra, és ez idő alatt teljesen kikapcsoljuk külső környezetünket. Embere válogatja, de általában 8 órát alszunk naponta - ez életünk egyharmadát teszi ki.

A váltakozó napi ritmus

De vajon hogyan működik ez az állatoknál? Ahány állat, annyiféle alvási szokás. Az állatok alvását mégis a legjobban így jellemezhetjük: egy pihenési fázis, amikor részlegesen vagy teljesen öntudatlanok, a testi funkcióikat lelassítják, mozdulatlan testalkatot vesznek fel, csökkentett éberségi - bár a külső jelekre bármikor reagálni tudó - állapotba vonulnak.

Az állatoknak is van napi ritmusuk , a pihenés és az aktív szakasz az ő életükben is váltakozik. Ez a legtöbb állatnál az emberekhez hasonlóan működik: rohangálnak, intézik a dolgaikat napközben, majd éjszaka nyugovóra térnek. Ez azonban nem feltétlenül jelent alvást, néhányuknak elegendő a "relaxáció" is. Nos, akkor mi a helyzet a halakkal? Úgy hisszük, ők sem különböznek a többi állattól, bár ez még mindig vitatott kérdés.

Néhányuk teste lelassul és belépnek egy nyugalmi fázisba , melyet hívhatunk akár alvásnak is. Erre bizonyítékként szolgál az, hogy az éjszaka közepén a korallzátonyok között úszkáló könnyűbúvárok gyakran simogatnak vagy emelnek ki a vízből halakat anélkül, hogy azok felébrednének (természetesen sértetlenül helyezik vissza őket a "helyükre").

Valamint több akváriumtulajdonos is megerősíti, hogy a trópusi édesvízi fajok rögtön sötétebb helyekre húzódnak vissza, amikor hosszabb sötétség után felkapcsolják a szobában a villanyt. Mivel a halaknak nincs szemhéja, így nem egyszerű megállapítani, hogy alszanak-e vagy sem.

Miért alszunk?

Senki sem tudja biztosan, hogy miért alszunk. De annyi bizonyos, hogy az alvásnak két nagyon fontos funkciója van: regenerálja (helyreállítja) testünket, a hosszadalmas nap után új energiával töltődik fel testünk, az állatok pedig általa alkalmazkodnak a külső környezeti változásokhoz, így energiát spórolhatnak meg és táplálékra sincs szükségük.

Az alvási szokások különbözőek

Az alvás a különböző halaknál különböző formában jelenik meg. Néhány hal és kétéltű faj csökkenti a tudatosságát, de soha nem válik teljesen öntudatlanná, mint mi, emberek. Ez azt jelenti, hogy kevésbé figyelnek környezetükre, de agyuk éppúgy működik, mint az aktív szakaszban. Az éberség és az alvás között "lebegnek" félúton.

Néhány halfaj téli álmot alszik , hibernálják testüket, anyagcsere-folyamatuk pedig fokozatosan lelassul - bár ez nem teljesen azonos az emlősök téli álmával -, a hőmérséklet csökkenésével folyamatosan lassul anyagcseréjük, aktivitásuk, és bódulatba esnek, még táplálkozni sem kelnek fel. A halak rendszerint a tó fenekére visszahúzódva töltik "téli álmukat".

A nyáron alvók

Vannak azonban olyan egyedek is, amelyek nem télen esnek "kábulatba" vagy álomba, hanem nyáron, ezzel védve magukat a forró nyári meleg okozta kiszáradástól. Ilyen például az afrikai tüdőshal, amely beássa magát az iszapba, amelynek védelmében várja meg a száraz évszak végét. A ponty hasonlóképpen "jár el": télen, félig beásva magát az iszapba várja a jobb időket.

Trópusi országokban nem a tüdőshal az egyetlen, amely az iszap védelmében - egy lyukon keresztül lélegezve - várja a száraz időszak végét , ilyen a kletterfische (Anabas testudineus) is. A Gangesz folyó torkolatánál azonban van egy olyan hal, amely teljesen beássa magát az iszapba, egyedül a farka vége lóg a vízbe - ezen keresztül lélegzik!

Néhány hajfal mozdulatlanul tölti az éjszakát , míg mások, mint például a sziklahal vagy a fűrészes sügér, egyáltalán nem alszik, csupán a sziklák védelmében pihennek egy kicsit, uszonyaik azonban ezalatt is mozognak. A macskahal viszont napközben pihen, ilyenkor felúszik a felszín közelébe, és egy úszó fatörzs alatt vagy a part közelében keres menedéket.

Napi szieszta

Vannak olyan fajok is, amelyek minden gond nélkül szundikálnak napközben is. A bohóchal egyik kedvenc szokása például, amikor az oldalán fekve az akvárium alján szunyókál - sikeresen a rémületbe kergetve az akváriumtulajdonost. Azt hihetnénk, hogy halott vagy beteg, pedig csak pihen!

Elmondhatjuk tehát, hogy a halak is alszanak valamilyen módon, lehet, hogy csak lelassulnak, de az is lehet, hogy teljesen mozdulatlanná válnak. Annyi bizonyos azonban, hogy a víz legapróbb fodrozódása is megzavarja pihenésüket. Mindazonáltal ők is pihennek, akárcsak mi...