Általában jellemző ránk, hogy amikor egy kisállat beszerzésén gondolkodunk, valahogy az sosem jut eszünkbe, hogy a jövevény nem csak örömöt és szórakozást hoz életünkbe, hanem rendszeres, és felelősségtudatos gondozást is. Ez különösen igaz a leendő hüllő- vagy kétéltűek gazdijaira, hiszen mégsem kutyáról vagy macskáról van szó, akik egészen egyértelműen hozzák a világ tudomására, ha valami problémájuk van. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a hüllők kevesebbel is beérik. Érdemes önvizsgálatot tartani, valóban készen állunk-e a hüllővásárlásra! Íme néhány kérdés, amely segíthet ennek eldöntésében:

Mindent elolvastam, amit az adott állat tartásáról és gondozásáról tudni kell? Az állatkereskedésekben többnyire nem adnak tudományos igényű felvilágosítást, maximum annyit vetnek oda, hogy az állat mivel táplálkozik. Ez nem elég az optimális tartási viszonyok kialakításához. Persze kísérletezhetünk mi is, egy idő után biztos eltaláljuk, hogy az adott fajnak mire van és mire nincs szüksége, de feltehetően több garnitúra áldozattal jár majd a dolog. Ez pedig elég nagy lelketlenség, tekintve, hogy már egész komoly mennyiségű szakirodalom lelhető a könyvesboltokban és akár az Interneten is, vagy ha komolyabban bele akarunk mélyedni a témába, még egy herpetológus véleményét is kikérhetjük. Hüllő fajok >>

Van elegendő időm az állat gondozására? Sokan azért választanak hüllőket, mert nem kell sétáltatni, simogatni, fésülgetni, labdát dobálni neki, nem ugat, nem lopja el a zoknikat, nem eszi le a kaját az asztalról. Ezzel ugye egy csomó időt meg spórolhatunk - gondolja a naiv gazdi, holott sokkal jobban oda kell figyelni az apró részletekre, mint a standard kedvenceknél. A nagy afrikai ökörbéka (Pyxicephalus adspersus) például hetente csak egyszer eszik, alig mozog, ennek ellenére árgus szemekkel kell figyelnünk arra, hogy mikor ürít, mert az ürüléke meglehetősen mérgező. Így, ha azt nem takarítjuk időben ki terráriumából, meg is mérgezheti kétéltűnket.

Valóban hosszú távra tervezek? A hüllőtartás nem ötperces hobbi: szerencsés esetben, optimális körülmények között több generációnyi kutya is eltávozhat az örök vadászmezőkre, míg egy hüllő vagy kétéltű befejezi földi pályafutását. Tehát mindenképpen csak akkor válasszunk hüllőt, ha megfelelő lelki és fizikai állapotban vagyunk ahhoz, hogy akár 50 éven keresztül hű társai legyünk egy szalamandrának. Jól gondoljuk meg, hiszen 10 év még egy házasságból is sok, nem pedig 50... Nézzük, meddig élnek a hüllők >>

Ha el kell utaznom, lesz, aki gondját viselje? Egy macskát, kutyát, hörcsögöt szinte bárki elvállal, sőt, akár panzióba is adhatjuk, míg hüllők esetén mindig érdekes kérdés, hogy vajon ki fogja ellátni, míg a háziak odavannak. Sokan ösztönszerűen idegenkednek a szőrtelen kedvencektől, így érthető, ha hirtelen minden szomszédnak fontosabb dolga akad. A hüllőetetésnél az is lényeges, hogy ki- és hogyan adja az élelmet, úgyhogy nem árt előre gondolkozni, hogy vészhelyzetben ki veszi pártfogásába otthonhagyott kedvencünket.

Mennyire vastag a pénztárcám? A hüllő- vagy kétéltűtartás nem kifejezetten olcsó móka, ha nincs elég pénz a megfelelő minőségű eszközökre, akkor tartsunk inkább fröccsöntött játékállatot, azok is aranyosak a maguk módján, ráadásul sokkal kevésbé igényesek, vagy fogadjunk egyet örökbe az Állatkertben. Már az állat beszerzése sem olcsó, (egyet fizet, kettőt kap - akciónál feltétlenül gyanakodjunk), ehhez még egyéb, el nem hanyagolható járulékos költségek is társulnak, úgymint megfelelő méretű terrárium, világítás, melegítőlámpák stb. Ezenkívül a megfelelő táplálék, vitaminok felkutatása és beszerzése is okozhat izgalmakat, arról nem is beszélve, hogy a hüllők betegsége speciális kezelést és szakértő állatorvost kíván, ez pedig nem mindig egyszerű feladat.

Biztonságos és legális az általam választott hüllő (kétéltű) beszerzése, és tartása? Mert az, hogy állatkereskedésben vásároljuk kedvencünket, még nem jelenti automatikusan, hogy törvénytisztelő állampolgárként jártunk el és az állat beszerzése legálisan történt. Érdemes utánanézni a hüllőtartásra vonatkozó jogszabályoknak, nehogy lecsapjon a hüllőkommandó. Már csak a saját testi épségünk érdekében is olvassunk utána, hogy a kiválasztott állat vajon mennyire filantróp, mennyire bírja a vegzálást, mikor szakad el a cérna és változik vérengző fenevaddá. Például egészen hasznos dolog tudni, hogy a Boa constrictor (óriáskígyó) különösebb előkészületek és lelkiismereti válság nélkül képes megölni gazdiját, illetve azt sem elhanyagolható információ, hogy a terráriumlakók akár még szalmonellával is megfertőzhetnek minket. 

A kiválasztott állat tényleg illik hozzám? Biztosan erre vágyom? A hüllők és a kétéltűek tényleg nagyon érdekes, különleges állatok - az arra fogékonyak legalábbis ezt állítják, viszont aki kutyán szocializálódott, annak könnyen okozhatnak csalódást. Közel sem olyanok, mint hagyományos kedvencek: nem tudnak annyi kunsztot, legalábbis nem olyan látványosakat, mint egy kutya, nem hízelegnek, cserébe viszont nem kell egész nap dögönyözni őket. A kevésbé elhivatott hüllőimádók vagy kezdők gyakran elvesztik érdeklődésüket, ha az állat mégsem annyira mozgékony vagy kevésbé gazdibarát, mint azt képzelték. Ezért gyakran végzik állatkertben vagy a kert hátuljában szabadon engedve...  Válasszunk gyerekbarát hüllőt >>

Biztosítani tudom a megfelelő környezetet számára? Mivel a kétéltűeknek és a hüllőknek hercegi igényeik vannak a környezetüket illetően, minden esetben be kell tartanunk az optimális hőmérsékletet (külön a nappalit és estit), a megvilágítás erősségét, a páratartalmat és a szükséges terráriumi méreteket, ami annál jóval árnyaltabb és kidolgozottabb gondozást igényel, mint hogy néha felkapcsolom a csillárt vagy bekapcsolom a radiátort .

Képes leszek változatosan táplálni? A tápanyagban és ásványi anyagokban dús eledel elengedhetetlen számukra, anélkül legyengülnek, könnyen megbetegszenek. Eledelük felkutatása is gyakran nehézségekbe ütközik, vidéken például nem könnyű szopósegérhez, viaszmoly- vagy gyászbogár-lárvához jutni. A vitaminhiány megviseli a hüllőket, kaméleon a pácban >>

Ha bármelyik kérdésre is nemmel válaszoltunk, akkor nem biztos, hogy erőltetni kellene egy hüllő vagy kétéltű befogadását!