A nagy anakonda az óriáskígyók királya. Az ázsiai kockás piton ugyan hosszabb nála, ám az anakonda tömege sokkal nagyobb. Elterjedési területe Dél-Amerika: az Andoktól keletre és délen Észak-Paraguayig. Lassú folyókban, állóvizekben vagy azok közvetlen környezetében él. Kiválóan úszik, a támadói elől menekülve gyorsan elmerül.

Élete során akár 7-10 méterre is megnőhet. Alapszíne barnászöld, olajzöld vagy szürkészöld, míg a mintát alkotó ovális foltok feketék. Hasa sárgás, vagy szürkés.

Az állat helyének kialakítása

A 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet alapján az anakonda veszélyes állatnak minősül. Tartása engedélyhez kötött. Az állat helyének kialakításakor feltétlenül szükséges egy száraz búvóhely, nagy napozóhely és vízmedence a terráriumba.

Emlősökkel és vízi madarakkal táplálkozik. A kifejlett anakonda képes elejteni egy tapírt vagy akár egy kajmánt is. Fogságban is jól szaporodik; nagyobb korában már nyulakkal is etethető.

Az anakonda kiszámíthatatlan, ezért nagy odafigyelést igényel. Sohasem szelídül meg.

A párzási időszak januártól júniusig tart, majd hét hónap vemhesség után a kicsik elevenen jönnek a világra. Az újszülöttek mérete és száma az anyaállat méretétől függ; az átlag utódszám 40. A kicsinyek 60-70 cm hosszúak.