A deguk (vagy chilei mókusok) kedvelt háziállatok napjainkban, ennek ellenére kevesen tudják, hogy eredetileg kísérleti állatként hozták be őket Dél-Amerikából.

Ezeken a kisrágcsálókon tanulmányozták a cukorbetegséget, mivel a deguk magas cukortartalmú étrend hatására könnyen cukorbetegek lesznek. A folyamat nagyon hasonlóan zajlik le, mint nálunk, embereknél és a végeredménye II-es típusú cukorbetegség (diabetes).

A II-es típusú cukorbetegség

A deguk étrendje tartalmaz szénhidrátokat (ebbe a tápanyagcsoportba tartoznak a cukrok is), de szinte kizárólag összetett szénhidrát formájában, ilyen például a keményítő vagy a cellulóz. Az emésztés során az összetett szénhidrátok egyszerű szénhidráttá, szőlőcukorrá bomlanak és így szívódnak fel a vérbe. Ez egy állandó, kiegyensúlyozott vércukorszintet biztosít. A vérben lévő szőlőcukrot a hasnyálmirigy által termelt inzulin szállítja a sejtekbe. Megkötődik a sejtek inzulinreceptorain és így azok fel tudják venni a cukrot, amit aztán energiaforrásként hasznosítanak.

Ha azonban magas cukortartalmú táplálékot (pl. aszalt gyümölcsöt) kap az állat, akkor az abban lévő sok cukor (egyszerű szénhidrát) gyorsabban és nagy mennyiségben jut be a vérbe, hirtelen magas vércukorszintet eredményez. Emiatt hirtelen emelkedik az inzulin szintje is. Ha ez gyakran megismétlődik, a folyamat eredményeként a sejteken lévő inzulinreceptorok száma lecsökken és már hiába van a sok cukor a vérben inzulinhoz kötve, nem tud bejutni a sejtekbe. Ezt a jelenséget hívják inzulin rezisztenciának, amikor a sejtek rezisztensek (érzéketlenek) az inzulinra. Ez a típusa a cukorbetegségnek a II-es típusú diabetes.

Az I-es típusú cukorbetegség

 Az I-es típus esetében az inzulin mennyisége kevés, és ezért nem jut be a cukor a sejtekbe. Ilyen esetekben segít az injekcióban adagolt inzulin, míg a II-es típusnál a receptorok hiánya miatt nem jelent megoldást az inzulinterápia. Mindkét típus következménye ugyanaz, tartósan magas vércukorszint, miközben a sejtek cukor hiányában éheznek.

A magas vércukorszint rengeteg kárt okoz a szervezetben. Károsítja az idegrendszert, az immunrendszert, a májat, a veséket, valamint a szemet. A szemlencse elhomályosodásához (szürkehályog) vezet, valamint a retina (a szem ideghártyája) is károsodhat. Ez korlátozza a látást, ami vakságig fajulhat. Előfordulhat a probléma örökletes alapon is, megfelelően takarmányozott állatok esetében. Az ilyen egyedeket ne tenyésszük tovább, mert utódaik is nagy valószínűséggel betegek lesznek.

Ha már cukorbeteg az állat

Ha már kialakult a cukorbetegség, azt onnan vehetjük észre, hogy az állat sok vizet iszik (próbálja ezzel is hígítani a vérében lévő cukorkoncentrációt), a szemlencse elhomályosodik, fehérnek tűnik az állat szeme. Sajnos a már kialakult károsodások nem visszafordíthatóak. Az állapot legfeljebb szinten tartható cukormentes étrenddel, valamint jótékony hatású lehet a Vetri DMG csepp adagolása.

Hogyan kerüljük el?

A fentiek értelmében a deguk étrendjében kerülni kell a magas cukortartalmú táplálékokat, pl. az aszalt gyümölcsöket. A friss gyümölcsnek nincs túl magas cukortartalma, ezért a friss zöldség és gyümölcs nem okoz problémát (bár itt is érdemes kerülni a magasabb cukortartalmúakat, pl. málna, szőlő). Friss víz is mindig legyen előttük. Napi kétszer 1 teáskanálnyi degueleség, széna, friss fűféle vagy lucerna, friss répa, uborka, brokkoli, paradicsom, karfiol adható nekik.

A sok zsírt tartalmazó eledelt (olajos magvakat) is kerülni kell, mert könnyen elhíznak, ami szintén hajlamosítja őket a cukorbetegségre. Egyelőre még vitatott, hogy a deguk elő tudják-e állítani a C-vitamint, vagy ugyanúgy rászorulnak a C-vitamin kiegészítésre, mint pl. a tengerimalac, ezért érdemes a vizükbe C-vitamint is tartalmazó vitaminkiegészítőt adagolni (pl. Gervivet vitacseppek rágcsálóknak).