Agarak. Rendkívül gyors vadászkutyák, melyek a többivel ellen-tétben nem az orrukat használják, hanem "szemre" hajtanak. A tébai, i. e. 1440 körül készült falikép tanúsága szerint az egyiptomiak már akkor mezeinyulakat és antilopokat fogtak a segítségével. A rövid szőrű fajták Észak-Afrikából és Közel-Keletről származnak, a hosszú szőrűek Dél- és Belső-Ázsiából. Európába -feltehetőleg görög-római közvetítéssel - a rövid szőrű agarak kerültek először. Arianus római szerző i. sz. 130-ban már említi őket, sőt a velük való vadászat módját is leírja. Megkülönbözteti a könnyebb, nyulászó veltrus leporariust a nehezebb, vaddisznóra és ragadozókra használt veltrus porcariustól.

Magyar agár. Ősi vadászkutya fajta, amelyet a 19. század óta gyakran javítottak angol agárral. Emiatt a fajta jellegzetes vonásai kissé elmosódtak, sajnos nem mindig könnyű a greyhoundtól megkülönböztetni. Jellemző tulajdonságai: fáradhatatlan, kitartó, gyors, edzett, ellenálló. Versenypályán is kiválóan versenyez. Nem igény, hogy bármely távon gyorsabb legyen, mint az angol agár.

Kissé tartózkodó természetű, értelmes, tanulékony, hűséges. Éber, személy - és házőrzőösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, harapós legyen. Erőteljes, erőt sugárzó, erős csontozatú, jól izmolt. Se túl filigrán, se túl nehézkes ne legyen. Törzshosszúsága kissé nagyobb, mint a marmagassága. Minden, a greyhounddal való hasonlóság kerülendő.