Spanyol (katalán) fajta; főleg a Pireneusokban tenyésztik rövid és hosszú szőrű változatban. Feltűnően szép megjelenésű, gyönyörű szőrzetű, szívós, rendkívül értelmes és élénk, temperamentumos pásztorkutya.

Hazájában rendkívül megbecsülik, szeretik; pásztorkutyaként, nyájak mellett még ma is sok kutya dolgozik. De kedves, ragaszkodó természete és kellemes megjelenése miatt szívesen tartják kedvtelésből is.

A feje domború, a tövénél széles, homlokán és a fejtetőn árok húzódik, mely jellegzetes tarkóbúbban végződik. Arcorri része egyenes, kissé rövid; erős állkapcsokkal, erőteljes, egészséges fogazattal. Ajkai feszesek, sötétek, szájpadlása erősen pigmentált. Szeme sötét ámbraszínű vagy barna, füle közepesen hosszú, fejhez simuló, hosszú szőr borítja. Nyaka erős, rövid és izmos. Mellkasa fejlett, háta egyenes. Ágyéka rövid, széles. Erős hasa könnyedén felhúzott. Fara a mar fölé emelkedhet.

Végtagjai szárazak, erősek, egyenesek és kissé rövidek. Hátulsó lábain alacsonyan elhelyezkedő kettős farkaskarom található, melyet az utolsó ujjal hártya köt össze. Farka eléggé hosszú, ezért olykor kurtítják. Szőrzete sima, vagy kissé hullámos és hosszú, enyhén durva fedőszőrrel. Színe lehet fakó, homokszín, vörös, világosszürke; általában három színből tevődik össze. A kanok marmagassága 45-55, a szukáké 43-53 cm; a kanok általában 20-25, a szukák 17-21 kg-osak.

Mozgása jellegzetesen lágy pásztorkutyamozgás, igen gyors és fordulékony. Kiválóan alkalmas agilityre, frizbivel is ügyesen játszik. Könnyen és gyorsan tanul, önálló döntésekre is képes.

Kissé konok természetű, a kanok más kanokkal ellenségesek lehetnek. Jól őrzi a házat, területet, a rá bízott tárgyakat. Neveléséhez következetesség és empátia szükséges. Idegenekkel igen tartózkodó, még félénknek is tűnhet. A szeretetet hatalmas odaadással, bájos, de sohasem erőszakos hízelgéssel hálálja meg.