A Délnyugat-Ausztráliában őshonos Stanley-papagájnak (Platycercus icterotis) Kuhl, az ismert Afrika-kutató adta a nevét, mellyel Stanley előtt tisztelgett.

Leírása

Hossza 25 cm, pofafoltja sárga, fejének többi része és teljes hasi felülete vörös. Hátán és szárnyán a tollaknak széles, sötétzöld szegélye van, de néha elszórtan vörös is lehet, a farcsíkja zöld, néha vörös nyomokkal.

Szárnya 14 cm, a farka 14,5 cm hosszú, a színeket tekintve a nemzetség többi tagjaival megegyezők. Írisze sötétbarna, a csőre 1,4 cm hosszú, szürke, a lába hússzínű-szürke.

A tojó sárga pofafoltja elmosódottabb, a homlokán vörös csík van, fejének többi része és begyének felső része zöld, elszórtan sárga és vörös nyomokkal, a hasa fakóvörös, zöld színnel átfuttatva. Szárnyszalagja jól látható.

A fiatalok tollazata javarészt zöld színű, néhány vörös nyommal, a sárga pofafoltjuk hiányzik, a szárnyszalag jól látható. A két nem közti különbség már az első vedlés után észlelhető, a fiókák 14 hónapos korban színesednek ki.

Életmódja

Nyílt erdőségekben, útmenti réteken és megmunkált területeken egyaránt előfordul, lehetőleg vízközelben. Párban, vagy kisebb csoportokban látható, de például aratás után, a tarlón nagyobb csapat is összeverődik. Röpte lendületes, részben siklórepüléssel váltva, tápláléka magvak, gyümölcsök, rovarok és azok lárvái. Hangja dallamos, füttyszerű. Augusztus és december között, Eucalyptus-fák üregeiben költ, fészekalja 5-8 tojás, ezek méretei: 26x21,5mm, kotlási idő 20 nap, a kirepülési idő 35 nap.

Tartása

Kisebb volier is elegendő számára, téli időszakban is kinn tartható, védőházikó azonban szükséges.

Tenyésztése

Könnyen költésre bírható, az odú méretei:25x25x45 cm, 7cm röpnyílással, az alsó részét körülbelül15 cm magasságig töltsük fel korhadt fadarabkákkal. Évente két költés is lehetséges, fészekkontrollra kevésbé érzékeny, a hím e faj esetében is agresszív lehet a fiókákhoz.