"Kisrágcsálónk naphosszat tölt vakarózással, hullik a szőre, bőre korpásodik és kedvetlen" - ilyen és ehhez hasonló kérdések naponta érkeznek Dr. Háziállat rovatunkba. A válaszoló állatorvos hisz a személyes találkozás erejében és többnyire azt tanácsolja, hogy mutassák meg a kisállatot az állatorvosuknak, mert ennyi információval még nem szűkítettük a lehetséges problémaokozókat. A vakarózás hátterében ugyanis számtalan dolog állhat: bőrparaziták, gomba, bőrgyulladás, allergia (pl. a fenyőforgácsra), kontakt ekcéma, mechanikai irritáció (pl. fűrészpor), anyagforgalmi zavarok, vitaminhiány (pl. C-vitamin), így nem biztos, hogy a távdiagnózis megfelelő lesz.

Érdemes mielőbb állatorvoshoz vinni a jószágot, nem célszerű házi gyógymódokkal kísérletezni és kivárásra utazni, mert hosszútávon a kedvenc életébe is kerülhet. A parazita beazonosítása még az állatorvosnak sem könnyű feladat, ugyanis a kisrágcsálók életét számos külső élősködő keserítheti meg - többnyire csak a bőrkaparék-vizsgálat nyújt megbízható eredményt. Azért vannak olyan tünetek, melyek a gazdiknak is segíthetnek, legalább az élősködők nagyobb csoportjainak felismeréseiben. Ezeket gyűjtöttük össze, hogy az állatorvosnál fitogtathassuk jártasságunkat a témában.

Bolhák, tetvek, szőrtetvek

A kis élősködők egész nap járnak-kelnek és táplálkoznak a gazdaállaton, amit ő meglehetősen nehezményez és a maga sajátos módszereivel próbálja meggátolni az élősködők mocorgását. Ez kevés számú bolha esetén egészen hatékony lehet és a felületes szemlélőnek esetleg fel sem tűnik a dolog, de súlyos fertőzöttség esetén a vakarózás állandósulhat. A kitartó vakarózás kétes értékű eredménye, hogy a szőrzet ritkul, töredezett lesz, bőrön pedig hámhiányok és pirosas-barnás pörkösödés figyelhető meg.

Az állandó viszketés nemcsak fizikai tüneteket okoz, hanem szegény állatnak az agyára megy a dolog, kedvetlen lesz, étvágytalan, ez hosszútávon pedig komoly súlyvesztéshez és az immunrendszer gyengüléséhez vezethet, és ha élősködőkbe nem is, ebbe könnyen belepusztulhat. A bolhák és tetvek a szőr széthajtogatása után, szabad szemmel is láthatóak. Ha nem születtünk sasszeműnek, akkor keressünk egy nagyítót, azzal már biztosan láthatóvá válnak az apró kis élősködők.

Rühatkafertőzés

A rühatkák egyes fajtái nagyon rafináltan és diszkréten, mondhatni kesztyűs kézzel élősködnek: nem okoznak tünetet, de többségük nem úriember módjára végzi a munkáját, ezzel vakarózásra késztetve a rágcsálót.  Ez utóbbi eset egészen nyilvánvaló jele, ha a kisrágcsáló megállás nélkül kaparja magát, szőre durva, fénytelen lesz, és helyenként kihullik. A megritkult szőrzet és a bőr feltűnő korpásodása bőven elég ahhoz, hogy orvoshoz vigyük. Jobb nem megvárni, amíg a tipikus rühösségi tünetek is megjelennek: a bőr megvastagszik, töredezetté válik, a szőr szinte teljesen kihullik, melyhez többnyire bőrgyulladás is társul, mert akkor számoljunk azzal, hogy az állatorvos esetleg durva szókkal illeti gondosságunkat...

Szőrtüszőatkásság

Ez többnyire a hörcsögfélék betegsége, de más kisrágcsálókon is megjelenhet, ők azonban sokkal szerencsésebbek és többnyire tünetmentesek maradnak. A szőrtüszőatkák pont olyan kellemetlen élettársak, mint a többi atka és bolha. Ha a szőrtüszőatkásság gyakori vendég a terráriumban, akkor esetleg tartsunk önvizsgálatot, hogy mindent jól csinálunk-e, mert e betegséget a rossz tartási viszonyok (zsúfoltság a terráriumban, rossz higiéniás körülmények, helytelen takarmányozás, egyéb kezeletlen megbetegedés) is elősegítik. Jellemzően a farktájékon, a farktő környékén és a háton jelentkezik a szőrhiány, a bőr száraz, pikkelyező és némileg vastagabb lesz. Jellegzetes tünet, hogy előbb jelentkezik a szőrhiány, és csak utána kezd el vakarózni a kisrágcsáló, mely a bőr ráncosodását eredményezi. De ha lehet, ezt a fázist már ne várjuk meg.

Összefoglalásul tehát, ha állatunk feltűnően sokat vakarózik, akkor azonnal vigyük állatorvoshoz, mert csak ő segíthet a betegség pontos felismerésében és annak hatékony kezelésében. Ez főként azért fontos, mert vakarózást nem csak élősködő válthat ki, hanem gombás, allergiás stb. megbetegedés is, ami teljesen más gyógymódot igényel, mint egy parazitás fertőzés.