Mezőhegyesi fajta. Angol félvér fajta, a fajtán belüli szelekció során a nehezebb, hámos típusú egyedeket helyezték előtérbe.

Kifejezetten nagy rámájú, tömeges kocsiló, színe pej, sötétpej vagy fekete, általában kevés jeggyel. Kissé nehezebb, félkos fej jellemzi, erős, izmos, középmagasan vagy magasan illesztett nyakkal, mely barokkos külsőt kölcsönöz neki (spanyol nápolyi jelleg). Mellkasa mély és dongás. Fara izmos. Természetesen hobbi használata fogatlóként a kézenfekvő, de akadnak hátaslónak is alkalma egyedei.

A fajtaalapító mén, az anglo-normann Nonius senior 1816-ban került a ménesbe. Elsősorban spanyol-nápolyi fajtájú kancákkal adott kiváló utódokat, aminek köszönhetően, unokáira való rokontenyésztéssel, fajtává alakult a populáció. A nóniusz nemesítésére is angol telivéreket használtak, de után a megszületett F1 kancákat visszazárták nóniusz ménekkel.

Tájkörzete Mezőhegyes és Makó környéke, valamint a Hajdúság vidéke. (Hortobágy – "sziki nóniusz").

Fajtafenntartását a Nóniusz Lótenyésztő Országos Egyesület végzi.