Az ausztrál juhászkutya (vagy aussi) neve ellenére nem Ausztráliából származik, bár igazi származását még mindig homály fedi. Egyes kutatók szerint Európából került Amerikába és onnan telepesek által Ausztráliába. Míg mások szerint Spanyolországból került Ausztráliába és onnan Amerikába. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy amelyik farmer kapcsolatba került a kutyával, az megszerette és többet el sem engedte. Hiszen az ausztrál juhászkutya rendkívül intelligens, kiegyensúlyozott és nagy teherbírású munkakutya. Erős testfelépítésű, mégis agilis. Jó őrző, jelző és terelőképességgel megáldott kutya. Adottságait érdemes kihasználni és kiképezni, ugyanis leleményessége folytán könnyen kicselezheti a gazdit.

Az Amerikai Kennel Club (AKC) 1992-ben fogadta el az ausztrál juhászkutyát. Ekkor megalakult az Egyesült Államok Ausztrál Juhászkutya Szövetsége (United States Australian Shepherd Association), mely lehetővé tette a különféle terelő, engedelmességi és nyomkövető osztályokban való versenyzést. Majd az AKC 1993-ban felvette a fajtát a juhászkutya fajtacsoportba.

Megjelenés, testfelépítés

A kan 50-55 cm magas, míg a szuka 45-51 cm. Tulajdonképpen majdnem olyan magas, mint amilyen hosszú. Erős, jól izmolt test jellemzi a hímet és a szukát egyaránt. A fej mérete arányos kell, hogy legyen a testtel, méretbeli korlátozások itt nincsenek. Füle háromszögű és magasan tűzött. Nyaka izmos, egyenes lefutású. Háta és lába egyenes, erős. Szőre közepesen sűrű, hullámos vagy egyenes, mely jól védi esős időben is. Fején a szőrzet sima, lelapuló. Színe igen változatos, a kékesszürke árnyalattól kezdve a rozsdabarnán át a vörösesfehérig (vagy ezek keveréke) szinte minden színben előfordul.

Alapjában véve rendkívül szeretetigényes, családcentrikus kutya, aki imád mozogni, lakásban tartása ezért nem ajánlott.